Karunk adatai

 

 

A kar története

 

Kopácsy József érsek 1842. november 3-án nyitotta meg az "Esztergomi Érseki Mesterképző"-t, a főiskola elődjét. Majer István érseki helynök, az intézet első tanára máig mértékadó módon határozta meg a célokat: "A Mesterképző Intézet célja: jó népnevelőket készíttetni, és a nemzeti nevelésnek üdvös irányt adni. " A képzési idő kezdetben 10 hónap, majd fokozatosan 5 évre emelkedett a középfokú intézményben. Ének- és zenekar, önképzőkör, sportkör, segélyező egyesület szerveződött. A jelenlegi épületében 1929-től működő érseki képzőt 1948-ban államosították. A felsőfokú tanítóképzés 1959-től indult meg, főiskolává pedig 1976-ban vált az intézmény, mely 1989-ben vette fel Vitéz János érsek nevét. A rendszerváltozást követően az állam és az egyház viszonyának rendezése keretében a főiskola 1993-tól ismét a római katolikus egyház fenntartásában működik. 2008. január 1-én a integrálódott a Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez és azóta annak Vitéz János Karaként folytatja munkáját.

 

A kar élén a dékán áll, aki a dékán-helyettessel, valamint a  gazdasági igazgatóval vezeti a kart. A legfőbb döntéshozó szerv a kari tanács, melyben a hallgatók, az oktatók és egyéb dolgozók is  képviselve vannak.

 

A karon 2006-ban az alábbi alapszakokon (BA) kezdődött meg a nappali tagozatos, valamint levelező tagozatos oktatás:

 

·         tanító  (német és szlovák nemzetiségi szakirányokkal is)

·         kommunikáció és médiatudomány (nyomtatott és elektronikus sajtó szakirányok) 

·         andragógia (felnőttoktatási szervező és művelődésszervező szakirányok) 

·         szociálpedagógia

 

Az oktatásban a következő tanszékek vesznek részt:

 

·         idegennyelvi és nemzetiségi,

·         magyar nyelvi, irodalmi és kommunikáció,

·         matematika, informatika és természettudományok

·         művelődés és társadalomtudományi

·         művészeti és testnevelési

·         szociális képzési és neveléstudományi,

 

A kar csaknem 90000 dokumentumot tartalmazó könyvtárral, zárt tévélánccal, stúdióval, integrált informatikai rendszerrel, két tornacsarnokkal, és mintegy 300 hallgató elhelyezésére alkalmas kollégiummal rendelkezik.

  

A hallgatók oktatása mind a nappali tagozaton, mind pedig a levelező tagozaton kreditrendszerben történik. Ennek lényege, hogy a főiskolai tanulmány során az oklevél megszerzéséhez a képzési és kimeneteli követelményekben előírt kredit megszerzése szükséges. Ennek legfeljebb 70%-a kötelező, 25%-a kötelezően választandó és 5 %-a szabadon választható tárgyakhoz illetve kötelezettségekhez tartozik. A főiskolai oklevél megszerzéséhez teljesítendő követelmények között találunk olyanokat is, amelyhez nem tartozik kredit. Ezek közé tartozik a testnevelés és a nemzetiségi tanító szakok valamint  az idegen-nyelvi műveltségterület kivételével az idegen-nyelvi órák látogatása.   

 

Mivel a kredit-gyűjtés rendszere a hallgató nagyobb szabadságát és önálló munkavégzését szolgálja, így a korábbinál nagyobb odafigyelést és a tanulmányok körültekintő megtervezését is igényli. Ehhez segítséget a mintatantervek valamint a tanulmányi és hallgatói információs hivatal munkatársai adnak.

 

A kar kitüntettjei

 

A kari szimbólumok

 

A kar névadója: Vitéz János

 

 

 

A kar címere és jelmondata

 

 

 

A "Fidei et Educationi" jelentése: Hit és nevelés

 

Kari statisztikai adatok a 2009. október 15.-i állapot szerint:

 

Hallgatói létszámok:

                        összlétszám: 853 fő

ebből nappali tagozatos létszám: 349 fő

ebből levelező tagozatos létszám: 504 fő

ebből államilag támogatott képzésben vesz részt: 464 fő

ebből költségtérítéses képzésben vesz részt: 389 fő

ebből kollégisták száma: 127 fő

         

Oktatói létszámok:

          összlétszám: 67 fő

ebből teljes munkaidős: 45 fő

ebből részmunkaidős: 4 fő

ebből megbízással foglalkoztatott: 18 fő